WASS ALBERT EMLÉKMŰ AVATÁSA

Győr, Szabadhegyi ref. egyház, 2011.Jún.4.

“Utolsó szent örökségünk ez, amit senki tőlünk el nem vehet: népművészetünk ősi titka. Isten adta, tündér ihlette, ember álmodta örökség ez, melynek egyetlen tulajdonosa a Magyar, bárhol éljen is.” (Magyar örökségünk – esszék, novella, interjúk összegyűjtött kötetében jelent meg)

Ezzel a Wass Albert idézettel köszöntök mindenkit, aki jelenlétével megtisztelte őt, hogy hódolatunkat közösen fejezhessük ki, mint a magyar irodalom óriása előtt. Más oldalról, más síkról is indulhatna főhajtási szándékunk, hiszen munkássága egyáltalán nem korlátozódik a világ eseményeinek a népművészet optikáján való megközelítésére.

Az e témával foglalkozó művelt fők azt vallják, hogy az igazi népművészetünk évezredes elemei, jelképei a Kárpát-medencében születettek és itt élő emberek génjeibe olyan erősen bele vannak kódolva, hogy minden ellen-intézkedés dacára, még mindig érthetőek. Igaz, sok esetben ez a tudás eltemetett kincsként pihen. Ezért úgy gondoltuk, hogy a fafaragás és a népi jelképek ősisége megfelelő eszköz főhajtásunk kifejezésére. Hisz Wass Albert hosszú és nagyon tevékeny munkássága művein keresztül a ”Kard és kasza” című regényében, 1050-től, a Buzát nemzetségtől indulva nem csak haláláig- 1998. febr.17.-ig terjedő időt öleli át, hanem nagyon sok helyes meglátása, intelme halála után is időszerű, nem csak ma, hanem még ki tudja, meddig az lesz.

A kopjafa-ábrázolás az emlékmű fő motívuma. Egyre több helyen tisztelegnek valaki v. valamilyen esemény előtt kopjafaállítással, ami nem véletlen,hisz jelképrendszerével egész életutat ki lehet fejezni.

Ennek ellenére, a kopjafa használatáról írásos vagy képi anyagunk a régmúlt századokból alig van, történetéről inkább csak feltételezéseink vannak. Feltehetően a harcban elesett vitézek sírját jelölték meg a saját kopjájával, zászlót vagy kendőt kötve rá. Anyagát tekintve nem lévén időtálló, nincs adatunk arról, hogy e régmúlt időkben temetőben is használták volna. Feltehetően a katolicizmus térhódításának szerepe lehetett abban, hogy a kopjafákat nem alkalmazták sírjelként vagy cs. nem volt tanácsos ezt a szokást írásban megőrizni az utókor számára?! Az 1800-as évek közepétől kezdve már említik írott források a kopjafa létezését sírjelként, sőt Orbán Balázs arról is ír, hogy „ a temetés még most is harcias pompával történik. ….” rokon v. a falu egyik tekintélyes embere „kibontott üstökkel lovagol a koporsó előtt, kezében lefordítva a sírkopját. A temetőben a sírnál lőnek s behantolás u. a zászlós kopját sírba tűzi a lovag. A zászló fejér a fiataloknál, fekete az öregeknél, melyeket időnként, midőn rongyosodni kezdenek, megújítanak. Rendes összeölelkezése ez az ős pogánya keresztyén szokásnak.”

Ha valaki szép kopjafás temetőt akar látni, látogasson el az erdőfülei református temetőbe, mely Erdővidék leggazdagabb kopjafás temetője. De nem kell olyan messze menni: az 1970-es években a Mohácsi csata tömegsírjai fölé kopjafákat is állítottak; 1988-ban egy ellenzéki csoport az 1956-os áldozatok jeltelen sírjai jelölte meg a 301-es parcellában kopjafával, ma már sok sírjel itt is kopjafa.

Mint már említettem, a temetői kopjafáknak kialakult jelképrendszerük van, melyek nem merevek, de aki érti az egyes motívumok jelentését, annak elég végigpásztáznia szemével a faragott oszlopot, és név nélkül már nagyon sok mindent megtud az elhunytról: ffi. volt-e v. nő ( érdekes:kimondottan női motívum egyedül a tulipán, de megszámlálhatatlan változatban!); fiatal v. idős (néhány helyen festették-festik a kopjafákat), hány éves, milyen volt a családi helyzete (nős, férjezett, gyermekek száma, neme, stb.); házaspár van-e egymás mellé temetve? Ez utóbbi esetben mindig ferdén helyezték egymás mellé a kopjafákat

Az utóbbi évtizedekben kopjafa egyre gyakrabban jelenik meg a temetőn kívül is.

De térjünk vissza az általánosságoktól a Wass Albert nagysága, életútja előtt tisztelgő, tölgyfából készült emlékműhöz, mely mondanivalójában szorosan összefügg az 1920. június 4.-én aláírt Trianoni békediktátumra való szomorú megemlékezéssel. A kb. 3 m magas, alul 60 cm széles, felfelé keskenyedő, hosszában kettévágott fatönk két része függőlegesen tompa szöget zár be egymással, akár egy kinyitott könyv két oldala lehetne. És ezzel már meg is indítottuk az emlékmű megalkotásánál alkalmazott jelképrendszert: rendkívül gazdag munkássága révén Wass Albert élete sokunk számára „nyitott könyv”.

A bal oldali képes felén van egy megtört kopjafa, melyet az életfa keretez a felső részén, jobb oldali alsó sarokban egy ökomenikus hegyi templommal. Az oszlop tetején idézet: „Üzenet haza” című ismert vers refrénje. Az idézetet mintha visszhangozná a templom-kertben felállított emlékmű talapzataként rakott kőhalom

A jobb oldal főleg az idézeteké Wass Albert műveiből, itt van az író dombormű-arcképe profilból és a Trianoni diktátum által kikényszerített Magyarország térkép.

A faragott elemek nagy részének neve is van. Sajnos nincs lehetőség, hogy a helyszínen, a valóságban, vagy vetítővásznon vegyük sorra az emlékmű egyes motívumait, azért segítségül lesznek a fénymásolt szórólapok, melyek dióhéjban már tartalmazzák azt, amit most el szeretnék mondani magyarázatképpen

Tehát: a bal oldali oszlop bal oldalán alulról indulva:

1. - A székelyek hétágú csillaga, rozetta: Ez a dísz lehet a kozmikus világ szimbóluma, megjelenítheti a napot (hétágra süt a nap; gyakran előfordul székely faragott kapuk oszlo-pain a hold–nap egységeként és ugyanakkor különbözőségeként, utalva összetartozásukra, a székelység jelképeként ), gyógyító erőt is tulajdonítottak neki, de adott estben a férfi jelölője is lehet.

Eredetéről megoszlanak a vélemények. Erdély német neve Siebenbürgen, ami hét várat jelent, címerében 7 várbástya látható. Más vélemény szerint az ősi hét székely székre utal.

Mindenesetre a hetes szám a mitikus turáni számok közé tartozik: hét magyar törzs, heted-

hét ország, hetedíziglen (a hetedik utódig tartó büntetés), hét mennyország. A mai napig fennmaradt néhány „földhözragadtabb” kifejezésben: hét-napos gyász, hétfene (baj), hétördög stb.

A mezopotámiai cikkuratok (templomhegyek) is hétlépcsősek voltak. Vagy a hétszeres halálból ("halálnak halálával halsz") való visszatérést jelenti- vagyis a  feltámadást? Mindenesetre a jel mágikus terheltségű. Bizonyára ezért is maradt fenn.

Mottó:  „ Nap fiai, magyarok, áldjon meg benneteket az Úr és őrizzen meg benneteket! Fordítsa az Úr az Ő orcáját tifelétek és adjon tinéktek tudást, erőt, győzedelmet és hatalmat a gonoszság fölött! Szeressétek egymást, hogy méltók legyetek az Úr szeretetére! Segítsétek egymást és az Úr is megsegít benneteket…..” ( Hagyaték )

- pihenő

2.- Magyar (székely) kereszt: hazafi, hazaszeretet jelképe

Mottó: „Magyarságom a gyökér, mely hozzáköt földhöz s nemzethez. Emberségem a korona, mely a fa törzsét egyenesen nőni tanítja, mindig fölfele.” ( Magyar örökségünk )

- pihenő

3.- Nyitott darázsfészek, csillag – gazdag tevékenység jelképe. Ez a motívum többször is előfordul más-más formában a kopjafán, jelezve, hogy hosszú élete minden szakaszában és helyszínén több téren is nagyon aktív volt Wass Albert.

Az érettségi után nem tanulhatott otthon, a Debreceni Gazdasági Akadémiát végezte el, majd Németországban és Franciaországban erdészetet és kertészetet tanult. Visszatérve Erdélybe, birtokain gazdálkodott és rendszeresen jelentek meg erdélyi folyóiratokban, heti-és napilapokban versei, meséi, cikkei, novellái.

Mottó: „ Nem kormányváltozáson múlik ez, nagyobb változásra van szükség. az emberek maguk között kell megváltozzanak, belül. Vissza kell térjenek előbb az erkölcshöz, amiről egyformán megfeledkeztek mindenütt: keleten és nyugaton. ( Elvész a nyom.  regény - 1952 -)

- pihenő

4. - Boltíves befaragások a gyermekek számát jelentik: öt fiú érte meg a felnőttkort. 1935-ben nősült meg, unokatestvérét: Siemers Évát vette feleségül. Hat fiuk született: Vid, Csaba, Huba, Miklós, Géza, Endre. Csaba 3 éves korában meghalt, abban az évben, amikor Wass Albert „Csaba” című regénye (1940) megjelent.

Mottó:  „Akit szeret az Isten, annak ad családot. ….Minden társadalom létkérdése az utánpótláson múlik.” ( Józan magyar szemmel   - 1942 augusztusa -1994. márciusa között különböző formában írt publicisztikájának gyűjteménye )

„ A gyermekek ( … ) homlokuk tiszta boltozatán a jövendőt hordozzák magukkal, a jövendőt, mely egyetlen értelme még ennek a világnak.” ( Ötven erdélyi gyermek levele a Jézuskához  - kórusjáték  - 1933. )

5. - Férfi jelkép. Öregkort ért meg: kereken 90 évet élt. Ez a motívum magába foglalja a teljes férfi életet fiatal kortól aggkorig.

Mottó:   „ …egyet azonban tartsunk észben: (…) hogy a világ változhat, amennyit akar. De ha mink összetartunk, megüljük a hátát akármerre fordul is. Ez a székely tudomány…” ( Elvásik a veres csillag  – regény  - 1965 -)

- pihenő

6. - Zárt darázsfészek csillag. Nagyon gazdag, szerteágazó: politikai, társadalmi, katonai tevékenységére utal.

Mottó: Népünk nemzeti öntudatát kell visszaszerezzük, mert ezen a földön csak nemzetnek lehet hazája… Föl kell szabadítsuk Magyarország „ fölszabadult” népét attól a félelmetes lehetőségtől, hogy a jelen idők irányzatát követve a nemzetközi tőke rabszolgájává váljon, nemzeti öntudatának végleges föladása árán. Széles körben ismertetnünk kell a félrevezetett világgal a valóságos magyar múltat, s az igazság feltárása által vissza kell szereznünk szétszakított népünk önrendelkezési jogát.” ( Magyar örökségünk  – tanulmányok, novellák, interjúk, - 1975  )

- pihenő

7. - Törés A nemzet zűrzavaros életét, a benne történt nagy törést jelképezi, mely az 1919-es évvel kezdődött; az évszám a „szilánkok” között van elrejtve. Az akkor kezdődő változatos történelmi események „természetesen” az akkor még csak 10-11éves kisfiú további életére is kihatott.

Erről így vall: „A nemzeti méretű tiltakozás ellenére Erdélyt mégis Romániához csatolták és ezzel elkezdődtek kisebbségi sorsunk rémségei. Meg kellett tanulnunk románul, és megtiltották, hogy anyanyelvünket nyilvánosan használhassuk. Létünk minden vonatkozásában hátrányos megkülönböztetés áldozatai lettünk.”

 - 1944-ben a család menekülni kényszerül Vasasszentgothárdról, W.A. a fronton harcol az oroszok ellen, a visszavonulás során elérve Sopront, találkozik feleségével és fiaival, valamint az itt bebörtönzött régi parancsnokával: Veress tábornokkal, akinek még mindig sikerült kapcsolatban maradnia a földalatti mozgalommal. Wass Albert. feladatot kap tőle: mint író mondja el a világnak „szocializmus és a kommunizmus minden veszélyét, míg igazságos békét nem nyernek a magyar nép számára.” Így kerül az egész család bajor földre, majd Hamburgba S. Éva lebombázott, de rendbe szedett családi házába, végül az apa 43 évesen a 14, 9, 7, 6 éves fiaival érkezik ki Amerikába, 1951 szeptemberében. Az anya tüdő betegsége miatt nem utazhat, ő a csecsemő Endrével Hamburgban maradt.

Mottó:  „ …magyarnak lenni Erdély földjén annyit jelent, (…) mint mindig egy lépéssel előbb lenni.. egy kicsit többnek lenni minden tekintetben… többet dolgozni, többet szenvedni, többet adni, többet tudni, többet érezni, többet gondolkodni, okosabbnak lenni, hajlékonyabbnak lenni, (…) meghajolni a viharban, mint a mezőségi gyertyánfa, földig hajolni, ha kell, (…) de meg nem törni soha!” ( Kard és kasza  - regény  - 1974. )

8. - Nyitott darázsfészek Még otthon a Kolozsvári Ellenzék című lap szerkesztésében vett részt. Az Erdélyi Szépmíves Céhnél, melynek egyik alapító tagja volt, nagyon gazdag tevékenységet fejtett ki. 1940-ben megjelent Farkasverem című regényéért Baumgarten-díjat ( ma: Kossuth díjnak megfelelő elismerést) kapott.

 - egész életét a magyar közösségekért végzett sokrétű tevékenység jellemzi. Európában, a bajor erdőkben, erdőkitermelő alkalmazottként, fatönkre tett írógépen alkotó írói tevékenysége épp úgy beletartozik, mint Hamburgban a sógora építési vállalkozásán éjjeliőri tevékenysége közben, világi lelkészként szolgálva a magyar menekültek kis református közösségében,

Az angolul nagyon gyengén beszélő, amerikai életét gazdatisztként kezdő Wass Albert előbb a Szabad Európa Rádiónál, majd floridai egyetemeken tanít 1970-ig, amikor nyugdíjba vonult, hogy végre csak az írásnak és művei kiadásának szentelhesse az idejét. Nagyon hosszú lenne felsorolni az irodalmi és politikai tevékenységét, amit egyetemi munkája mellet végzett; néhányat mégis talán kiemelnék: létrehozta az Amerikai Magyar Szépmíves Czéhet, a Duna-menti Kutató és Információs Központot és a Danubian Press kiadóvállalatot

Mottó:  „Amikor én kimondom ezt a szót, hogy Erdély, ebben benne van minden: a szívem, a lelkem, az agysejtjeim molekulái, mindaz, ami voltam, vagyok és leszek, tulipános bölcsőmtől a kopjafáig. Honából kivert harcos maradtam, akit nem kell eskü kötelezzen hűségre… Véremben van. Minden írásommal, minden beszédemmel, mindég és mindenütt Erdélyért harcoltam. Azért az Erdélyért, melyről tudom, hogy már nem lehet az enyém soha, de még lehet azoké, akik ott maradtak, szenvedtek és hűséggel kitartottak minden gyötrődés, megpróbáltatás ellenére is. Minden maradék erőmmel, igyekezetemmel azért küzdök még ma is, hogy Erdély újra az legyen, ami volt: három szabad nép hazája, Isten és ember előtti egyenlőség, tisztesség és emberszeretet földje.” (Erdély örökre a hazám  -önéletrajzi írás  - 1996. )

9. - Tulipán Az egyik legrégebbi díszítőelemünk, a népi művészetünk leggyakrabban alkalmazott motívuma. Kimondhatatlanul sok formája, változata van, már maga is egy kompozíció, ugyanakkor áttételes jelképként is kiválóan használható. Szirmai hasonlítanak a női test kontúrjához, ilyen esetben a nőiességet, termékenységet jelképezheti, de jelentheti a feltárulkozást, a befogadást is.

 - W. A.-nek három felesége volt. Az első Siemers Éva, unokatestvére. Ebből a házasságából született a 6 fiú gyermeke; második felesége Amerikába érkezésekor a ”gazdája” volt, de magyarságtudatában nagyon erős támogatója, haláláig; 83 éves korában nősült meg harmadszor.

Mottó:  „Amikor kimondom ezt a szót:családom, valami jó édes íz van a számban. Család nélkül az ember semmi.. Bogáncs a szélben. Családdal Isten szerepét játssza ezen a földön” ( Átoksori kísértetek – regény  - 1964. )

- pihenő

10. - Molnárgomb középen cikk-cakk vonallal gazdag embert jelképez, akinek zaklatott, viharos volt az élete. A már említettek mellett távollétében a román hatóságok koholt vád alapján halálra ítélték; Magyarországtól nem kapta meg a magyar állampolgárságot, csak egy évre –ezért nem települt haza.

Mottó:  „Arisztokratának lenni… azt jelenti, hogy olyan terheket és felelősségeket kell hordozzon a vállán, ami más emberre nem kötelező.” ( Átoksori kísértetek – regény  - 1964. )

11. - Lámpás, tanult, törvénytudó ember szimbóluma. Kijár annak, aki tanított vagy nevelt fiatalokat.

Mottó.  Mert az a törvény, (…) a régi Magyarország törvénye, valóban szent volt. Egy szent korona törvénye volt, mely nem tett különbséget ember és ember, csupán erkölcs és erkölcstelenség, rend és rendetlenség, erény és bűn között.” ( Jönnek!  -regény   1940. )

  - A felső rész magassága, nyújtott formája makacsságra utal. Tudta, hogy többször volt életveszélyben Amerikában, mégsem futamodott meg: nem hallgatott, nem „bújt” el.

Mottó: „ Mert az ősi hagyaték ereklyéje ma fegyver is, mely jövendőt biztosít a nemzetnek, ha magára talál általa, és él a hatalmával.” ( Hagyaték – regény  - 1985. )

„Az ember hű kell maradjon önmagához és a múltjához akkor, amikor a hűség már csak a múzeumokban található…”  ( Elvész a nyom  - regény  1952. )

„Dr. Teller Ede. Dr. Wigner Jenő és Dr. Wagner Ferenc magyarságához éppen úgy nem fér kétség, mint egy Damjanich, egy Pöltenberg, egy Liszt Ferenc, egy Petőfi Sándor vagy egy Hómann Bálint magyarságához. De sorolhatnánk még százakat a történelem lapjairól. Magyarnak lenni ma nem csupán azt jelenti, hogy valakinek az ősapja ezerszáz évvel ezelőtt ott lovagolt a kilenc törzs valamelyikének soraiban. Ezt a keretet régen szétfeszítették már a Kárpát-medence törvényei, mégpedig azok a törvények, melyeket éppen a honfoglaló kilenc törzs hozott magával. Európába, s melynek alapján képesek voltak ezer éven keresztül országot alkotni és külön, sajátos kultúrát teremteni a Duna-völgy országútjának kereszteződési pontjában. Nem mindenki magyar még, aki magyarul beszél, bármilyen szépen hangzó magyar neve is legyen. magyar ma az, aki magyarul érez. Aki vállalja a magyarsággal járó felelősséget. Magyarnak lenni ma hűséget jelent és cselekvést a hűség jegyében. (Józan magyar szemmel    antológiák 1942-1994 közöttről.)

12. - Csillag. Élete végéig erősen tartotta református vallásos hitét. Bizonyító tények: nagyapja halála után 1936-ban átvette egyházi tisztségét: az erdélyi magyar református egyház püspökségének főgondnoka lett; emigrálása után, Hamburgban világi lelkészként szolgált a magyar menekültek kis református közösségében, majd u. így a Wentorf-táborban, utána az őket Amerikába szállító hajón ismét, ahol a hajó újságjának szerkesztőjeként is dolgozott

Mottó:  „Mi valamennyien, akik a magyarság jövendő sorsáért aggódunk, kálvinisták és nem-kálvinisták egyformán, tisztában kell legyünk ma azzal, hogy nemzetünk fennmaradása szorosan összefügg egyházaink fennmaradásával. Egy tömegeket egybeolvasztó istentelen világban az Egyház kell legyen az az isteni keret, mely elsősorban lelki, másodsorban pedig szellemi értékeinket nem csupán megőrzi és átmenti az özönvízen túlra. ( Józan magyar szemmel –antológiák  1942-1994 között)

13. - Életfa  Minden növényi ábrázolás közül az életfa a legösszetettebb és legegyete-

mesebb jelentésű. Utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra. A világfa a magyar népmesék világképében az ÚT, amelyen a mesehős az égbe vagy az alvilágba jut. Megjelenési formája nem kötött szigorúan; itt mezőségi népi hímzésmotívumokból alakítottuk ki.

Törésből sarjadzik, sugallva, hogy a pusztulásnak is ítélhető helyzetből is fejlődhet ki – akár virágzó – ÉLET!

Egyes motívumoknak semmi köze a szárhoz, első ránézésre nem tűnik fel a szemlélő számára, hogy beilleszkedő idegen test. VIGYÁZAT!!!! FIGYELEM!!! (elsősorban a bankokra!!!)

Mottó:   „Magyarságom a gyökér, mely hozzáköt a földhöz s nemzethez. Emberségem a korona, mely a fa törzsét egyenesen nőni tanítja, s mindig fölfele.” ( Magyar örökségünk  - Wass Albert  történelmünkről, kultúránkról készített összeállítása  1975. )

14. - Madár a szabadság, szellem, esetleg boldogság jelképe

Ezt írta a tisztánlátásáról híres Padre Pio, vagyis Pió atya a magyarokról:

 „Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!”

–Pió atya neve immár fogalommá vált a katolikus hívők számára, története a 20. század misztikájának önálló fejezete. A karizmatikus pap számos szenvedése után a fizikai parajelenségek legritkább és fizikailag legérthetetlenebb jelenségét, a levitációt is megélte. Híres lett arról is, hogy a gyóntatószékben nála nem kell gyónni. Tisztánlátásával (vagy medialitásával) tudta ugyanis, hogy milyen problémái vannak a gyónóknak. Fotósok hiába próbálkoztak azzal, hogy szemben vele, háta mögött, vagy rejtekhelyről pillanatfelvételt készítsenek róla, a filmek exponálatlanok maradtak.

Az 1968-ban, 81 éves korában elhunyt Pio atyát végül 2002-ben szentté avatta II. János Pál pápa.

Egy olasz katolikus folyóirat felmérése szerint Olaszországban többen imádkoznak Padre Piohoz, mint az összes többi szenthez - beleértve magát Szűz Máriát és Jézust is.

15. – Templom, alatta könyv    Reményik Sándor: Templom és iskola  című költeményét jó szívvel idézhetnénk….

Ökumenikus.

Mottó:  „Az erdélyi ember másféle ember, akár magyar, akár román, akár zsidó, akármicsoda. Nincs benne elfogultság másokkal szemben, csak türelem. Türelem és emberszeretet. ( Ember az országút szélén.   regény  1951. )

„ Én nem vagyok pap, s mégis azt vallom, amit a Szentírás tanít: kétféle ember van csupán, jó ember és rossz ember.” ( A kastély árnyékában   Regény  1943. )

„Ez a nagy titok, emberek. Egymás mellett békességben. Nincs háromféle Isten, csak egyféle van. Övé a zsidók ládája, a magyarok kelyhe s a románok oltára. Nincs háromféle ember, csak egyféle van.” ( A költő és a macska  novella  )

Ez a kép szorosan kapcsolódik az emlékmű másik feléhez, mely ezzel az idézettel kezdődik: „…mert hiszek a jóban, igazban, szépben, minden vallásban, minden népben és Istenben, kié a diadal.” (Hontalanság hitvallása   vers  2007. )

Az idézetek magukért beszélnek…….

A portré mögött „Adjátok vissza a hegyeimet” című regényre utaltunk.

Mottó: „A legelső könyvem, amit a háború után írtam még ott, az erdők között, a Kolozsvár-ról magammal hozott írógépet rátéve egy tönkre, a honvágy regényét, amelyik szerintem a legjobb könyvem. Igen. A funtineli boszorkány címűt. Azt kimondottan a honvágy íratta velem. Mikor aztán annak vége volt, azt megírtam, akkor rájöttem kis gondolkodás után, hogy miután engem a jó Isten nemcsak magyar írónak teremtett, de erdélyi magyar írónak, nekem olyan kötelességeim vannak, ami más nemzetiségű írónak nincs, én nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy azt írjak, amit a szívem kíván. Nekem az a kötelességem, hogy azt írjam amit nemzetem jövendője kíván. Utána való könyvem mindjárt az Adjátok vissza a hegyeimet! volt, ami megjelent németül, angolul és spanyolul. S attól kezdve ez az irány: ráébreszteni a világot arra, hogy mi történt velünk, és ráébreszteni a magyartokat arra, hogy nekünk kötelességünk van.” ( Magyar pólus  -Újabban fölkutatott versek, novellák, tárcák, közéleti írások, interjúk és levelek)

„Robbantott” térkép

Mottó: „Mert hontalannak lenni ott, ahol az ember otthon volt azelőtt, a világmindenség legszomorúbb érzése”  (Átoksori kísértetek  - regény .. 1964. )

„Sokat szenvedett föld ez az ország, áhítattal tegye lábát reá, aki messziről jön.” ( Adjátok vissza a hegyeimet!  - regény  1949. )

„ Ott messze a hegyeim alatt élnek még emberek, akik bíznak Istenben, és várják az igazságot.” (Adjátok vissza a hegyeimet!  - regény   1949 )

Záró mottó:  „Az életem mindig is nyitott könyv volt. Az most is, és az lesz a jövőben is. Nincs rejtegetnivalóm, és nem kell elnézést kérnem egyetlen tettemért sem. Íróként, a Nemzetközi Pen Club tagjaként azt teszem, amit ennek a nagy szervezetnek a jelmondata hirdet: egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok.

Albert Wass de Czege                                                                                                                   Astor, Florida, 1979. augusztus 22.”                                                                                    

Összeállította:    Gál-Tóth Csilla okl. magasépítő mérnök