Miért gondolom, hogy az a jó,
Ami nekem jó? Önző vágy kísért.
Miért csapom be önmagam?
Hisz semmi nem lehet az enyém.
Álmaim világában, mégis minden az.
Vágyom a kezed érintését. A tested melegét.
Bűn ez az érzés? nemhiszem.
Hisz a létem része vagy.
Ha veled vagyok, megszűnik a világ,
S úgyérzem csak mi létezünk.
Lehet néhány órára csupán,
De bút, s bánatot kacagva feledünk.
Feloldódunk az érintés gyönyörében.
Így tehát, hogy is lehetne bűn a Jó?
Hisz belőlem vagy, s én belőled vagyok.
Nincs is semmi, mi ehhez fogható.
Ha együtt vagyunk, minden
Csak értünk van, s velünk ünnepel.
Engedd hát, hogy újra átélhessem.
Ahogy a boldogság megérint, s átölel.
2009.10.08. Korin |