Távoli messzeségbe néznek szemeim

Horizonton feltűnnek kedvenc hegyeim.

Csúcsait még vakító hólepel borítja,

Szívem egyfajta honvágy szorítja.

Gondolatom szárnyal tétován,

Mintha már lebegnék az út porán.

Útra kelek, nem habozok már soká,

Csomagom, bár nehéz cipelem tovább.

Közeledvén, már ismerősek e vidékek

Honvágyam alábbhagy a csodás hegységen.

Illatos erdőkön át, dombokról le,

Virágos mezőkről hegyekre fel,

Hegygerincen végig, át a patakon,

Szorosokon keresztül a bércek felé

Kapaszkodok egyre csak felfelé.

Mintha érezném, hogy Te ott vagy fent

Hajt már tovább az erő s a lendület.

Már megcsillan egy fehér pontocska

Szírt alatt, hasadékban egy virágocska.

Megpillantlak Te hófehér tünemény

Szél lágyan ringatja délceg testedet

Csillag szirmú bólogató fejecskédet.

Oly szép vagy, mint a hegyek szépe.

Gyopárka! Te vagy a bércek tündére,

Tündérország, a Kárpátok büszkesége.

Már rég óta álmodozom utánad

Felmászok hozzád, hogy jobban lássalak

Kapaszkodok egyre feljebb a sziklákon.

De jajj! Szemeim elvakítja a Napsugár,

Lezuhannék a mélybe, meg kell álljak már.

Így tervem s álmom is ködbe szállhat.

Erőt gyűjtve egy szikla párkányon

Nézlek, amint az ég kékjén hintázol.

Felhők suhannak mögötted, vajon álmodom?

Már-már szédülök, ha sokáig nézlek

Gyopárkám, te engem megigézel!

Látványod újra erőt ad s reményt,

Bár nehezen, de megindulok feléd.

Itt vagyok Kicsim, érted jöttem!

Letépjelek, s elvigyelek magammal?

Vagy bájaidat csodálva maradjak?

Nem! Nem tudnálak bántani Szépségem,

Inkább őriznélek Téged kedvesen,

Hogy fejlődhess gyönyörűségesen

Neked ez a világod a sziklagerincen!

Keblemre ölelnélek cirógatva,

Áhítattal lágyan csókolgatnálak.

Gyopárkám, szépséges szerelmem

Te miért nem lehetsz az enyém?

Bár elvihetnélek, de akkor elhervadnál,

Nem bírnám ki, inkább virágozz a csúcsnál.

Nem baj ezüstfehér csillagvirágom

Én lassan Tőled elbúcsúzom

Hegyeink szelleme vigyáz majd Rád,

Emlékeimben őrizlek, mint éltető kincset.

Élj csak tovább sokáig Kedvesem,

Szaporodj, mint égen a csillagok

Őrizd tovább hegyeink szépségét,

S ne feledd, hogy Téged egy túrázó szeret!

Erdélyországban, 2000 nyarán