Felmerült annak az igénye, hogy egy közel hatvan éves teremtésfilozófiai rendszer és az általam kifejlesztett időfilozófia kapcsolatára rávilágítsak. Egy amerikai huszadik századi próféta által leírt törvényeket hozta el egy kedves barátom, és arra kért, hogy ezeket a megállapításokat értelmezzem a saját felfogásom szerint.  

Faktorok Időfizikai magyarázata
A pirossal írt részeket Ron Hubbard vetette papírra 1953-ban. 
A zöld szövegeket Novák Pál kérdezte.
A kékkel írt válaszok Kisfaludy György vezető lelkész válaszai.

1.A kezdet előtt volt az Okozó, az Okozó egyedüli célja pedig hatás létrehozása volt.  

A kezdet előtt volt az anyagtalan pont, a Forrás, az örök IDŐ, mely szunnyadt, majd öntudatra ébredt és egyedüli célja hatás létrehozása időhullámok kibocsátása formájában. Kezdetben csak két okozó (originális) okozott, és ebből az egyik csak passzívan, a közegével volt jelen a folyamatban, de később még nyolcak beszálltak az originálisak közül. Nem tudjuk hány lehet, de tízről tudunk. Az Okozót nyugaton Teremtőnek hívjuk. 

Itt a Forrás a 10 Originálist jelenti? 

Kezdetben igen, de később a mások is források.

2. Kezdetben és mindörökké van az elhatározás, ez az elhatározás pedig: LENNI. 

Kezdetben és mindörökké van az IDŐ, melyet a Forrás kelt és tart fenn, és így lehetséges a LENNI, és így itt már van létezőség. Kialakulnak a vizek.

3. A létezőség első tevékenysége, hogy nézőpontot vesz fel.

"Isten szeme mindent lát" ahogy szokták mondani és ez így is van. Az Isten a fénymag, aki maga a nézőpont. Az univerzumot pókháló szerűen behálózza a száluniverzum, mely szinte azonnali információáramlást tesz lehetővé Isten és teremtményei között. Ez kezdetben csak egyetlen növekvő szál képét ölti, amit fénymagok sorozata jelenít meg fénymag ciklusonként.

4. A létezőség második tevékenysége, hogy pontokat helyez ki a nézőpontból, hogy azokat szemlélje. Ezek a dimenziópontok. 
A forrás (thetán) dimenzió pontokat teremt, hogy azokat szemlélje, és így megteremti a teret is.

Kialakul a Szentlélek, a gyémántok időbeli sorozata, a téridő, a transzcendens levegő hullámtere.

5. Így tér teremtődik, ugyanis a tér meghatározása: a nézőponthoz tartozó dimenzió. A dimenziópont rendeltetése pedig a tér és egy szemlélhető pont. 

Megteremtődik a tér, és az anyag, mivel a térben vannak dimenziók, amik mindig újrakeltődnek. Kialakul a téridő. A tér már egy 5+1 dimenziópontból folyamatosan újra kialakuló képződmény, amiben már ennyi nézőpont van. Az ezek által folyamatosan keletkeztetett téridő a mai elképzeléseknél sokkal bonyolultabb. Ezért van a 4 pontban a "Thetán pontokat teremt" kifejezés. Ezzel megteremtett egy üres helyet, a Levegő elemet, ami már teremtmény, és nem más, mint a fény első megjelenési formája. 

6. A dimenziópont akciója a kinyúlás és visszahúzódás. 

Ez a pulzálás nem más, mint a két fél-dimenzió felváltva létezése. Ez valójában a mi világunk és a túlvilág ahol ugyanúgy létezünk, csak nem egyszerre, hanem egyszer itt, egyszer ott vagyunk. Olyan, mint egy tükörkép, a mi világunk jobbos, az meg balos forgású. A létezési rezgés túloldalán, a túlvilágon van a tükörlétezés.

7. A nézőpont és a dimenziópontok között pedig kapcsolat és csere áll fenn. Így új dimenziópontok teremtődnek. Így tehát van kommunikáció. 

Istennek a fénymagnak a nézőpontnak azonnali kapcsolata van a dimenzió pontokkal a száluniverzumon keresztül, így megvalósul a folyamatos és azonnali információ csere és létrejön a kommunikáció. Ennek egy lassúbb formája is megvalósul az ambróziában, a fénysebességgel terjedő léthullámokban, amiben egy másfajta nézés is megvalósul, és ez a léthullám az ambrózia, a létközeg, vagy létesszencia, ami lehetővé teszi a sokkal későbbi emberi létszintet is.

A léthullám az ambrózia, a létközeg, vagy létesszencia hogyan teszi sokkal később lehetővé, és mikor az emberi szintet?

Az esszenciális, vagyis közegszerű éter a formák lehetőségét hordja magában. Még csak a formák lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy kialakul a közegszerű hullámtér, amiben kialakulhatnak a kristályok, és az elasztikus életmolekulák. Ez a lehetőség még hosszú utat jár be az emberi létszint kialakulásáig. 

8. És így van fény. 

A szentlélekben születik, teremtődik a nyolcas szimmetriájú másodlagos fény, de amint említésre került, maga a Szentlélek is fény. 

9. És így van energia. 

Itt az anyag mi valójában, néhány atom, például hidrogén atom? Az anyag az egyben energia is és ezért nem írtál itt az energiáról?
A szentlélekben születik, teremtődik a sokkal bonyolultabb keletkezésű Isteni lélek, amely fényt, anyagot és további lelkeket áraszt magából. Azzal, hogy az anyag megjelenéséről írtam, azzal jeleztem ennek a szintnek a lehetővé válását, és ettől kezdve gyorsuló mértékben a világ minden anyagának keletkezését gondoltam. Ez állandóan keletkezik. Maga az atom is állandóan keletkezik magán belül, és új atomok is keletkeznek, de a régiek is pusztulnak. Az anyag az idő módosulata. Hullámtere sokkal bonyolultabb a fény vagy a tér hullámterénél, mert százezerszer annyi forrás kelt egy hidrogénatomot, mint egy fénykvantumot. Ez a hullámtér jellegében hasonlít a fény hullámteréhez, és ezért ez is az energia egyik formája. Energiaforrásként is felhasználható. Még a kakukkos órám is ezzel megy, mert súlyok hajtják, és a gravitációt ez a hullámtér okozza.

10. És így van élet

A szentlélekben születik, teremtődik a lélek, az élet mozgatója, és ez szervező erőként előbb egyszerűbb, majd mind bonyolultabb életet hoz létre saját magából, és abból a fényből és anyagból, amelyet szintén ő alkot meg folyamatosan. A lélek a magasabb rendű anyagi élet kiindulási forrása és működtetője. 

11. Vannak azonban más nézőpontok is, és e nézőpontok szintén kihajítanak pontokat, hogy azokat szemléljék. És kölcsönhatás jön létre a nézőpontok között, ez a kölcsönhatás azonban sohasem történik máshogyan, mint a dimenziópontok cseréje által. 

A más nézőpontok a további teremtő fénymagokat jelentik, akiket már az előbb is megemlített további nyolc originálist. 

Hogyan van nézőpontok közötti kölcsönhatás és dimenziópont csere?

A terjedő időfelületek és esszenciák a források (Thetánok) távolba terjedő reprezentánsai. Mert maga a létezés szingularitásai terjednek rajtuk és bennük. Megérteni nem egyszerű, mert ez egy pontszerű hatalmas felület a külső felszínén, vagyis nulladimenziós gömb (szingularitás), és ha belehatolunk akkor is csak egy dimenziós rétegek (tenzor felszínek) sorozataként érzékelhetünk. Vagyis gömbszerű szál. Szinte felfoghatatlan egy mai embernek, mint ahogyan a kiindulási gömbszerű pont is.

Amennyiben vannak más nézőpontok, mint amikről eddig szó volt, akkor azok a más, a többi lelkek?

Mindenki azonnal a lelkek szintjére akar itt ugrani, de ez sok fokozatban történik. A más nézőpontok a további teremtő fénymagokat jelentik, akiket már az előbb is megemlített további nyolc originálist. 

12. A nézőpont mozgathatja a dimenziópontot, mert kreatív képessége és konsziderációja mellett akarattal és potenciális cselekvési függetlenséggel is rendelkezik. Továbbá a nézőpont - a dimenziópontokat szemlélve - változhat saját vagy más dimenziópontok, illetve más nézőpontok vonatkozásában. Így létrejön a mozgás, minden alapeleme. 

Az univerzum minden kis és nagy része állandó mozgásban van. Isten, és rajta keresztül a különböző lelkek mozgatják a világot, a dimenzió pontokat. A nézőpont a saját terjedése okán mozgatja a dimenziópontot, mert az is egy nézőpont, vagyis ő maga az. Csak a tűzelem képes arra, hogy belemenjen a saját kiáradásába, és ezzel teremti meg a dimenziópontokat. Az már csak látvány, nem más, mint ő maga a múltban, amit az időhurok miatt lát. Ez csak addig létezik, ameddig olyan múltban halad, amely múlt az ő képét hordozza. Más források is megjelennek neki, amelyek más originálisból eredt hullámok hoznak felé, mint látványt.

13. A dimenziópontok mindegyike - akár kicsi, akár nagy - szilárd, s kizárólag azért szilárd, mert a nézőpontok azt állítják, hogy szilárd.

A világ valójában maya, káprázat, ahogy a keleti vallások tanítják ezt. Mivel az anyag is időhullámokból áll, akkor hogy lesz mégis szilárd számunkra? 
Mert nem is szilárd, csak ezt állítják róla. A dimenziópontok equitemporiális felszíneiről beszél, amelyről a többiek úgy pattannak vissza, mintha ez egy nagyon kemény valami lenne, mert a tömegtelen források végtelen gyorsulással és lassulással mozognak. De itt még nem az anyagról van szó. Az anyagi részecskék többszörös külső felszínét lényegében időellentmondások hozzák létre, és ez egy időtükröt hoz létre, amely nagyon rövid ideig létezik csak, de minduntalan belülről kifelé haladva új rétegekben újratermelődik. Ez is időhullámokból van, amelyek fénysebességgel kifelé haladó ellentmondásos felületek, ahol az egyidejű időforrások rétegeit az egy időelágazás női balos, és férfi jobbos hullámtereit a téridő ugyanott átterjedő hulláma lehetetlen helyzetbe hozza, mert arrább és ellenkezőleg áthelyezi ezeket, és ezzel időtükröket szül. Ez egy olyan felület, amelynek eltérő idő van felület két oldalán, és ennek az áthatolhatatlansága miatt lesz "keménnyé". 
A kavitációnál lehet tapasztalni, hogy eltűnik az anyag és megváltozik az idő, mely bizonyítéka annak, hogy az anyag időhullámokból áll.
A kavitációnál a hirtelen nyomásugrás azért okoz anihilációt, mert ellehetetlenül a neutron idő-visszacsatolási örvénytánca. Mert minden neutronokból áll, csak ezek gerjesztett, vagy gerjesztetlen állapotban vannak az atommagban. A neutron gerjesztett állapota a hidrogénatom. A kavitációval a részecske egy pillanat alatt eltűnik a létezésből a részecskét jelentő időtükör rendszer, és ezzel az egész virtuális részecske is eltűnik, és a benne tárolódó fény szétrohan. Itt még nincsen szó arról, hogy az összes hierarchia szerint általa teremtett alatta szereplő teljes mindenség, vagyis rengeteg neutrínó is eltűnik a létezésből, csak ezek annyira szanaszét vannak a világban, hogy nem vesszük ezt észre.

14. Sok dimenziópont nagyobb gázokká, folyadékokká vagy szilárd tárgyakká tömörül. Így létezhet az anyag. A legértékesebbnek tartott pont azonban a csodálat. A csodálat pedig olyan erőteljes, hogy hiánya már önmagában lehetővé teszi a megmaradást.

Itt a 9. pontban keletkezett anyagról, dimenzió pontokról van szó, melyek tömörülnek nagyobb gázokká, folyadékokká vagy szilárd tárgyakká?

Ez Ron korának korabeli tévedéséből íródott így. Ők magyaráztak az éter besűrítéséről. A pontok valóban nagyon sűrűn vannak egy részecskében, de ez nem valami híg dolog besűrítéséből keletkezik ilyenre, hanem három nevezetes forrásának szimmetriarobbanásából felszaporodik 740 ezerre. Az eredmény hasonló, de a folyamat nagyon más. Ez fontos, mert esetünkben az anyag keletkezéséről van szó. 

Itt mik a pontok és mit jelent az egy részecske?

A pontok, mivel minden pont szemlélő is, és forrás is, az egyetlen létezői a világnak, és ezek tűz, vagy víz típusú kiáradásai pedig létrehozzák a pontok kiáradásainak bonyolult világát, a felület nélküli, és a felületekkel bíró létezési formációkat, a fényt és az anyagot. De az a felület, amit ma anyagnak élünk meg, az sem más, csak egy speciális időörvény, és annak megnyilvánulásai. 

Mi valójában a csodálat pont, miért ilyen fontos a teremtésben? 

A Csodálat pont az Atya, a mi atyánk. Körülöttünk minden belőle van. 
Mert egy szép kaleidoszkóp keletkezik egy pillanat alatt és ilyenekből egyre több jön létre. Ez az anyag keletkezése. Később ebből hatalmas halmazok állnak össze, majd az arra alkalmas helyeken az élet is kialakíthatóvá válik. Már az az élet, amit mi gondolunk ezalatt. Mert már a legelső térkvantum, a Szent Szél is értelmes. 

A gázok, folyadékok vagy szilárd tárgyak is dimenzió pontok, csak már nagyobbak mint a kiindulási dimenzió pontok?

Igen, erről szólt az előző rész is. Az anyagi létezés egy újabb lehetőség. 
Ron azt írja többek között a csodálatról, ami az egyik auditálási technikai eszköze volt: "Ha egy-szerűen elég keményen elkezditek csodálni a MEST-et (anyag, energia, tér, idő), akkor el fog tűnni."
Persze. Nem is volt ott semmi, csak jelenség az egész. Csak szinkron kérdése. Azután pukk, és eltűnsz te is.

Itt mik a pontok és mit jelent az egy részecske?

A pontok, (eseménypontok) mivel minden pont szemlélő is, és forrás is, az egyetlen létezői a világnak, és ezek tűz, vagy víz típusú kiáradásai pedig létrehozzák a pontok kiáradásainak bonyolult világát, a felület nélküli, és a felületekkel bíró létezési formációkat, a fényt és az anyagot. De az a felület, amit ma anyagnak élünk meg, az sem más, csak egy speciális időörvény, és annak megnyilvánulásai. 

15. A dimenziópont különbözhet más dimenziópontoktól, így egyedi minősége lehet. És számos dimenziópont rendelkezhet hasonló minőséggel, és más dimenziópontok is rendelkezhetnek egymáshoz hasonló minőséggel. Így létrejön az anyagok fajtáinak minősége.

Itt is nagyon sok lépés kimaradt a logikából, mert ezek a törvények szubatomi és atomi szintűek, és az anyagi világ határa alatt vannak. De a dimenziópontok halmazaiból sokféle szerveződés alakulhat ki, és ez az alapja az atomi evolúciónak, és ez teszi lehetővé az ismert kémiai elemek kialakulását. 
A létezés alapját egyre elágazó rendszerek képezik. Ezek elágazó időszálakat jelentenek. Minden szál növekszik, és újra, meg újra elágazik, mint egy fa ágai. Az ágak végein dimenziópontok rohannak a kiindulási pontoktól elfelé. Ez az út persze kanyarodik, és egy idő után akár teljesen vissza is fordulhat az eredeti irányához képest, mint a baloldali ábrán látszik.(nem másoltam át). Az anyag a neutronokkal kezdődik, amit a neuronokba behatoló fény gerjeszt. A fény egy teljesen önálló létezési forma. Ezek a gerjesztett és gerjesztetlen neutronok fokozatosan felépítik az anyagot. Hidrogén, deutérium, trícium, hélium, lítium, stb. 
Ez egy soklépcsős folyamat, egészen az Uránon túli elemekig.

Sok féle gáz, folyadék vagy szilárd tárgy alakul ki, melyeknek egyedi minősége lehet. Ebből következően létrejönnek, de hogyan a különböző anyag fajták? Itt is szükséges az Isteni közreműködése?

Szükséges, mert ő a nézőpont és ő az összes dimenziópont is. Nem tud nem közreműködni.

16. A nézőpont a dimenziópontokat formákká tömörítheti, és a formák lehetnek egyszerűek vagy összetettek, s különböző távolságokban lehetnek a nézőpontoktól, így létezhetnek a formának különböző kombinációi. És a formák képesek mozogni, és a nézőpontok is képesek mozogni, és így lehetővé válik a formák mozgása.

A tömörítés helyett inkább a "sok nézetet (dimenziópontot) keletkeztet formákká, pontosabban olyan dinamikusan örvénylő ponthalmazt generál, amely a kívánt felületeket generálja, majd ezekből felépíti az anyagi testek szilárd és folyadékkristály alakzatait. Már az első nézőpontok és dimenziópontok is értelmesek. Eddigre már van idő, tér, anyag és energia és lelkek.

A testek kialakítását átugrotta Ron?

Nem ugrotta át.
Test alatt korpuszkulákat, testecskéket kell érteni. Itt a nézőpont szerintem nem az emberi lelket jelenti, mely szintén képes a testecskék segítségével formákat kialakítani. Ugyanakkor a 14 pontban elvetetted a tömörítést, mint idejét múlt szemléletet. Itt, mintha már nem a klasszikus teremtésről lenne szó, hanem az emberi lélek formateremtő képességéről.

Amennyiben így nézzük ezt a pontot akkor nincs szükség különösebb magyarázatra, mivel a testek és az anyag formáiról van, lehet szó?

Ron szerint " Bármely lény nézőpont. Annyira lény, amennyire képes nézőpontokat felvenni." Itt a lény nem az emberi lelket jelentheti, akit ő Thetánnak, szellemi lénynek nevezett el. Az a Teremtő. A fraktálnak térben is van értelme. Ez z alakzat lehet végtelen, és lehet gumó is. 

17. És a nézőpont véleménye szabályozza a formák konsziderációját, mozdulatlanságukat vagy mozgásukat, és ezek a konsziderációk abból állnak, hogy a formáknak szépséget, illetve csúnyaságot tulajdonítanak, és ezek a konsziderációk (konszideráció: gondolat, hit, feltételezés) maguk jelentik a művészetet.

A lelkek, thetánok véleménye szabályozza a formák konsziderációját, mozdulatlanságukat vagy mozgásukat, és ezek a konsziderációk abból állnak, hogy a formáknak szépséget, illetve csúnyaságot tulajdonítanak, és ezek a konsziderációk maguk jelentik a művészetet. 
Az alkotó teste is Istenből áll, a megmunkált matéria, a kép, a szobor vagy a fraktális matematika kidolgozása is Istentől jön, és maga az alkotás is belőle lesz, mert nincsen más a világban, csak a kezdeti néhány nézőpont, és a megteremtett időfraktális világuk. 

18. Az a nézőpontok véleménye, hogy ezen formák némelyikének fenn kell maradnia. Így létezhet a túlélés

A lelkek, thetánok véleménye, hogy ezen formák (testek, tárgyak) némelyikének fenn kell maradnia. Így létezhet a túlélés.
És az így fennmaradó formák úgy ítélik, hogy a testeknek és a tárgyaknak fenn kell maradnia. Így létezhet túlélés.
Nem a tárgyaknak kell megmaradnia, hanem az ideáknak, a formákat és lényeket jelentő gondolatnak. 

19. És a nézőpont sohasem tud elenyészni, ám a forma elenyészhet.

A nézőpont,( a thetán) soha nem tud elenyészni, de a forma, a test, az anyag az elenyészhet.
Vannak originálisak, és ők öröktől fogva léteztek, és örökké létezni is fognak. A teremtett világból a tapasztalat és a tudás a fontos, és ezért a pusztulása után fennmarad bennük, mint idea (ötlet). Innen ered az idealizmus szó is. 

20. És a kölcsönhatásban álló számos nézőpont függővé válik egymás formáitól, és nem dönt úgy, hogy teljes mértékben különbséget tesz a dimenziópontok tulajdonlását illetően, és így létrejön egy, a dimenziópontoktól és a többi nézőponttól való függés. 

Ez nem más, mint a teremtés nárcizmusa. Beleszeret magába, amikor meglátja a tó vizében a tükörképét. Mert a megteremtett halmazok szépek, vagy rondák, illatosak, vagy büdösek, jó érintésűek, vagy olyanok, mint a csalán. Van, aki a szenvedésben is gyönyörködik. De ugyanakkor a társadalmilag kedvelt szépet meg akarjuk őrizni, mert azok Isten alkotásai az ember kezével. 

21. Ebből ered a nézőpont állandósága a dimenziópontok kölcsönhatásával kapcsolatban, ez pedig "szabályozott formában" az IDŐ.

A Források, Originálisak (nézőpontok) időhullámot bocsátanak ki. Két tachion (Atya, Anya) összeütközésekor az Atya belecsavarodik az Anyába. Ekkor az Atya két időt lát egyszerre, és az Atyaforrás ketté válik, kettéhasad, de két egészre. Az egyik rész (Teremtő Fiú) visszafordul önmagába és megérinti a saját előzőleg kiárasztott múlthullámát, amit nevezhetünk feldagadt dimenzió pontnak is. A másik rész elrohan, világgá megy, és ez is később beleütközhet egy másik tachionba, és kettéválhat. 

Hányszor válik még ketté a Forrás, és mit csinál, amikor már nem válik ketté?

Minden dimenziópont és nézőpont is minden esetben kettéválik, ahányszor kielégül a Törvény, ami ezt előírja. Nem szándék kérdése, hanem Törvény. Akárhányszor bekövetkezhet. 

Mi az hogy szabályozott Idő, hányféle képen telhet az idő?

A központi forrásrendszer (fénykvantum) színe egyúttal frekvenciája maga az idő. Ez változhat, és ezzel változik az egész teremtett rendszere, mert belőle áll, és benne létezik. Ahogy a mindent keltő térforrás változtatja a színét, megváltozik az egész rendszerének az időritmusa. 

22. És vannak Univerzumok. 

A felhasadás után visszafordult Teremtő Fiú Forrása megérintve a saját múlt terét, kelti az első másolati Forrást (Univerzum Atyát), aki rögtön eregetni kezdi a létezése által a múlt szféráit és máris építi fel a saját univerzumát. Kialakul az 5 univerzum Atya hat helyen az oktaéder geometriában. Egy hely üres. A Triász a hármas, (három oktaéderes) Téridő. Van egy közös csúcspontjuk, az átjáró az egyik térből a másikba. Kialakul a 15+1 párhuzamos univerzum és azokon belül mindegyik az 5+1 dimenzióforráshoz tartozik. Ezek a források ugyanannank a forrásnak az időben létrejött tükröződései.

Mi az első látható része egy hatalmas, pl. a mi univerzumunk keletkezésének, mivel azonnal még nincsenek bolygók, napok, stb. és ez helyileg hol történik?

Az első látható valami az Isteni lélek lesz, amelynek már van anyagi komponense is, de kezdetben nincsen, aki lássa. Neki már van anyagi természete is. Fizikailag porszemnyi méretű. 

23. Az univerzumokból pedig szám szerint három van: az egy nézőpont teremtette univerzum, az összes többi nézőpont által teremtett univerzum, s a nézőpontok kölcsönös tevékenysége által teremtett univerzum, amelynek a fennmaradására vonatkozóan megegyezés van. Ez a fizikai univerzum. 

A triászt mint a három fő univerzum, és annak 15+1 párhuzamos univerzuma van, ami az előző pontban van leírva. Ez a tér, és a két hipertér.

Mi a hipertér, mi van benne?

A hiperterek a tér kiterjesztett részei. Mindenben egyeznek a mi terünkkel, és ugyanaz az öt dimenziópont is kelti őt. 

24. És a nézőpontok sohasem láthatók. És a nézőpontok egyre inkább úgy vélik, hogy a dimenziópontok értékesek. És a nézőpontok próbálnak horgonypontokká válni, és elfelejtik, hogy képesek újabb pontokat, teret és formákat teremteni. Így jön létre a hiány. És a dimenziópontok elenyészhetnek, így a nézőpontok feltételezik magukról, hogy ők is elenyészhetnek.

A nézőpontok és az időbeli másolataik a dimenziópontok a világegyetem legkisebb valamijei, nagyságuk az atomoknál is nagyon sokkal kisebb, és teljesen transzcendens, hiszen színtiszta időből állnak. A nézőpontok az eltelt évmilliárdok alatt megszeretik a saját teremtményeiket, és fontosnak tartják az alkotásaik fennmaradását. Ebbe az álomvilágban dekadenssé is válnak, talán el is lustulnak a sok alkotás után. 
Mivel a lélek teremtményei elenyészhetnek idővel a lélek is azt feltételezi, hogy ő is elenyészhet, ami nem igaz.

Itt a megteremtett dolgok elenyészése, mint pl. akár egy univerzum elenyészése hogyan és mikor zajlik le?

A nézőpontok maguk a Teremtők. Mindig voltak, és mindig lesznek. A teremtményeik életének a hosszát pedig „A TÖRVÉNY” határozza meg. Brahma élete 311’040’000’000’000 földi év. Ő a leghosszabb életű teremtmény.

25. Így létrejön a halál. 

Az előzőek folytatásaként létrejön a dimenzió pontok, (a testek, anyag, tér, formák) halála.

Van a testnek halála, de van-e az anyagnak és a léleknek is halála? Megsemmisülhet-e az Idő?

A testek teremtmények, és amikor a téridő megszűnik, ők is vele fognak pusztulni. A Teremtők (ősidők) örökösek. Az idő megmarad.

Mennyi a téridő létezési ideje, hogyan szűnik meg?

A téridő nem más, mint Bráhma, az aranycsíra, és az előző részben már megadtam az élettartamát. Ez az ő saját időszámításában 100 év. Földi években pedig az előbb 24. pontnál leírt 15 jegyű szám.

26. Ily módon az öröm és fájdalom, a gondolat, az emóció és erőfeszítés, a gondolkodás, az érzékelés, az affinitás, a realitás, a kommunikáció, valamint a viselkedés és létezés megnyilvánulásai levezethetők, a fentiek pedig szemmel láthatóan magukban foglalják univerzumunk rejtélyeit és megoldásukat.

Itt Ron már az ember örömére, fájdalmára, emóciójára, erőfeszítésére stb. megnyilvánulásaira gondol. Ezek levezetése a Teremtőtől az emberi lélekig terjed. Ezt érdekes lenne levezetni.

Hogyan lehetne ezt megvalósítani? Például; hogyan lehet eljutni az öröm és fájdalom vonatkozásában a Teremtőtől az emberi lélekig?

Nagyon sok lépcsőt kell megmászni addig, míg eljuthatsz az istentől az emberi érzelmekig, de meg lehet ezt is valósítani. Szerintem a megoldásnak sok köze lesz a sakktáblához. A teljes levezetés több kódexnyi lenne, így ide nem lehet beszorítani a terjedelme miatt. De Ron leírása nagyon valószínű, hogy az Isten örömét és fájdalmát mondhatja el. Az érzelmek eljutása most is folyamatos. Mert mindent a nézőpont alkot, és egyszerre érez, egy lényként. Ezt a száluniverzum biztosítja számára, ami Isten idegrendszere. 

27. Van létezőség, az ember azonban úgy hiszi, hogy kizárólag valamivé-válóság van.

Valójában az embert a lelke irányítja a belé helyezett Isteni program alapján, mely majdnem örökké létezhet, de az ember már elfelejtkezett erről és az anyagi dolgokra fordítja a figyelmét, és pilótává, vasutassá, stb. akar válni.
Sőt, ez a hiedelem lassan átjárja az egész teremtett világot, és a kezdeti nézőpontok tudása miatt a tévhitek magára a Teremtőre is képesek átterjedni, hiszen magával egy. Már ő is elhiszi, hogy minden halandó, még ő is. De ez szerencsére nem igaz. 

28. Bármely, a fentiekben felvetett probléma megoldása a nézőpontok és dimenziópontok létrehozásában, valamint a dimenziópontok és ezzel a nézőpontok között fennálló állapotok és összetalálkozásaik javításában áll, valamint abban, hogy orvosoljuk minden dolog legyen az kellemes vagy kellemetlen bőségét vagy hiányát a nézőpont azon képességének helyreállításával, hogy szemlélési pontokat vegyen fel, illetve, hogy bármilyen dimenziópontokat teremtsen és ne-teremtsen, semmibe vegyen, elindítson, megváltoztasson és megállítson a nézőpont determináltságának megfelelően. A bizonyosságot mind a három univerzumban vissza kell nyerni, mert nem az adatok jelentik a tudást, hanem a bizonyosság. 

Itt az egyensúlyról ír, mivel ez egy kétpólusú világ, és egyensúlyban akar és tud működni az Isteni programok alapján. Hogyan lehet visszanyerni a bizonyosságot mind a három univerzumban, a triászban?

Egyszerre. De a bizonyosság kevés, mert ennek el is kell terjedni az információs halmazokban. A látszólagos jólét attól is lehet, hogy sok pénzt kértél kölcsön. Tartós egyensúlyra kell törekedni. A három gyémánt - a tér és a két hipertér - mind a 16 párhuzamos univerzumában más és más minden, és ezért ezeket úgy kell koordinálni, hogy mindegyik fenntartható legyen. Ezért a teremtőik folyamatosan korrigálják a terveiket az egyensúly megőrzésére. A valódi atomosz hierarchikus látásmód renszere is megvan a gondolatban. A dimenziópontok a nézőpontok másolatai az időben, és minden pont a felette lévő teremtménye. 

29. A nézőpont véleménye szerint bármely létezőség, bármely dolog jobb, mintha semmilyen dolog nem létezne, bármely hatás jobb, mintha semmilyen hatás nem lenne, bármely univerzum jobb, mintha nem volna semmiféle univerzum, bármely részecske jobb, mintha egyáltalán nem lenne részecske, de valamennyi közül a legjobb a csodálat-részecske.

Itt nem a Teremtő véleményéről van szó, hanem az ember véleményéről, de a kettő valahol összefügg. Jobb a valami, mint a semmi, ezt írja le, de miért kell ezt így kihangsúlyozni?

Igen, valóban ezt írja le. De megemlíti a Csodálat részecskét is, ami nem más, mint az isteni lélek, akiből minden további teremtmény születik. Most is állandóan születnek belőle a lelkek, és a fény, és ezek magukban hordozzák a teremtett világ minden további lehetőségét. 
Ahogyan Shakespeare írta: Minden gyermek a család szemefénye, és csak később válik a megszokott pimasszá. 
Ez a 22-es csapdája. És valóban megtalálhatod a 22. pont alatt. 

30. És e dolgok szintje fölött feltehetően már csak elmélkedni lehet. És e dolgok szintje alatt zajlik a játszma. De az itt leírt dolgokat az ember megtapasztalhatja, és tudhatja. Talán lesznek, akik majd tanítani akarják ezeket a dolgokat, s talán lesznek, akik majd használni akarják ezeket az elesettek megsegítésére, némelyek pedig talán azt kívánják majd elérni, hogy mindezek alkalmazásával az egyének és szervezetek jobb képességűek legyenek, olyan kultúrát teremtve a Földön, amelyre büszkék lehetünk.
Itt a Teremtésre utalhat és az emberi játszmákra?

A kettőre együtt. Tudta, hogy az embereknek nem tudomány, hanem hiedelem kell. Már életében megtapasztalta, és látta, hogy csak a giccsre hajlanak a valódi dolgok helyett. Érezte, hogy pontos és jó munkájából műfestékes vattacukor lesz az értetlenek kezében. Tisztában volt a kevésnek látszó információ valódi súlyával, amit ezerkötetnyi mellébeszélés sem közelít meg. Tudta, hogy ezek a törvények egy világot megváltoztató tudomány alaptézisei. 

Ajándék az Embernek, amelyet alázattal nyújt át L. Ron Hubbard, 1953. április 23-án.
Ajándék az értetlen utókornak